Japán egy birodalom, amelynek alkotmányos hatalommegosztása hasonló ahhoz, ahogyan Európában számos monarchiát kormányoznak. Az Egyesült Királysághoz hasonlóan a parlament alsó- és felsőházból áll, amely a törvényekről dönt.
A parlamentnek kezdetben viszonylag kevés hatalma volt, de az első kínai-japán háború után több hatalmat kapott. A parlament az úgynevezett Taishō-demokrácia idején kezdett pártosodni, és ekkor kezdett hasonlítani a modern parlamentre. Az ország fokozódó militarizálódása azonban 1940-ben katonai puccshoz vezetett.
Ez volt az úgynevezett május 15-i puccs, és vele együtt a csendes-óceáni háború is ideiglenes gátat szabott a további demokratikus fejlődésnek. A második világháború befejezése után folytatódott az ország demokratizálódása, és a következő évben megszállási alkotmányt vezettek be. Részben európai mintára épül, de a japán hagyományok elemeit is magában hordozza.
A Parlament japán neve
Most egy kicsit elmagyaráztuk a japán parlamentet, de hogy hívják és hogyan épül fel? A parlament japánul Kokkai, és két kamarából áll. A felsőház 242 tagból, az alsóház pedig 480 tagból áll, a felsőházi képviselők hat évre, az alsóháziak pedig négy évre választják őket.
A parlament nevezi ki az ország miniszterelnökét is. Az alsóház rendelkezik a legnagyobb hatalommal is az országban, és szükség esetén a Lordok Háza jóváhagyása nélkül is elbocsáthatja az ország miniszterelnökét. Ezenkívül az alsóház a Lordok Háza által hozott, az országot érintő döntéseket saját hatáskörben felülbírálhatja. Így most, hogy ezt elolvastad, helyesen válaszolhatsz a következő kvízre, amikor megkérdezik tőled, hogy „Mi a japán parlament neve?”.
